unfoldingWord 33 - A magvető története

Egyik nap Jézus egy nagy sokaságot tanított az egyik tónak a partja mellett. Olyan sokan jöttek hallani Jézust, hogy a víz szélénél beszállt egy hajóba hogy legyen elég helye beszélni hozzájuk. Leült a hajóban és tanította az embereket.

Jézus a következő történetet mesélte el: "Az egyik magvető elment vetni. Ahogy szórta a magot kézzel, néhány mag az útfélre esett és a madarak jöttek és megették azokat a magokat."

"A többi magból volt olyan, amely köves helyre esett, ahol nagyon kevés volt a föld. Ezek a magok a kövek között nagyon hamar kicsíráztak, de a gyökerük nem volt képes mélyre hajtani a földbe. Mikor kisütött a nap és meleg lett a növénykék elhervadtak és meghaltak."

"Megint más magok tövises bokrok közé estek. Ezek a magok elkezdtek növekedni, de a tövisek elfojtották őket. Ezért ezek a magok, melyek a tövises földbe estek nem hoztak termést."

"A többi mag pedig jó földbe esett. Ezek a magok megnőttek és termést hoztak, harminc, hatvan, sőt százszorosát is annak a magnak, ami el volt vetve. Akinek van füle a hallásra, hallja!"

Ezt a történetet a tanítványok nem értették, ezért Jézus elmagyarázta: "A mag Isten Igéje. Az útfélre esett mag az a személy, aki hallja Isten Igéjét, de nem érti azt és az ördög ellopja a szívéből az Igét."

"A köves föld az a személy, aki meghallja Isten Igéjét és örömmel fogadja azt, mikor azonban nehézséget vagy üldöztetést tapasztal visszalép."

"A tövises föld az a személy, aki hallja Isten Igéjét, de ahogy telik az idő az élet gondjai, gazdagságai és csábításai megfojtják az Isten iránti szeretetét. Következésképpen az a tanítás, amit hallott nem terem benne gyümölcsöt."

"A jó föld azonban az az ember, aki meghallja Isten Igéjét és elhiszi, majd gyümölcsöt terem."