unfoldingWord 39 - Jézust elítélik
Outline: Matthew 26:57-27:26; Mark 14:53-15:15; Luke 22:54-23:25; John 18:12-19:16
Script Number: 1239
Language: Hungarian
Audience: General
Genre: Bible Stories & Teac
Purpose: Evangelism; Teaching
Bible Quotation: Paraphrase
Status: Approved
Scripts are basic guidelines for translation and recording into other languages. They should be adapted as necessary to make them understandable and relevant for each different culture and language. Some terms and concepts used may need more explanation or even be replaced or omitted completely.
Script Text
Ekkor már az éjszaka közepe volt. A katonák elvitték Jézust a főpap házához hogy kihallgassa. Péter messziről követte őt. Mikor Jézust bevitték a házba Péter kívül maradt a tűznél melegedni.
A házban bent a zsidó vezetők kihallgatták Jézust. Hamis tanúkat állítottak elő, akik hazudtak róla. Mégis, az ő tanúskodásuk ellentmondásba keveredett, ezért a zsidó vezetők nem tudták rábizonyítani hogy bármiben is vétkes lett volna. Jézus nem mondott semmit.
Végül a főpap ránézett Jézusra és azt mondta: "Mondd meg nekünk vajon te vagy-e a Messiás, az Élő Isten Fia!"
Jézus azt mondta: "Én vagyok, és meg fogtok látni Isten jobbján ülni és eljönni az ég felhőin." A főpap haragjában megszaggatta ruháit és azt kiáltotta a többi vallási vezetőnek: "Nincs szükségünk több tanúra! Hallottátok hogy azt mondta hogy az Isten Fia. Miként ítélkeztek?"
A zsidó vezetők mind azt válaszolták a főpapnak: "Méltó a halálra!" Ekkor bekötötték Jézus szemeit, leköpték, verték és kigúnyolták őt.
Míg Péter a ház előtt várakozott egy szolgálóleány azt mondta neki: "Te is Jézussal voltál!" Péter azonban megtagadta. Később egy másik lány ugyanazt mondta és Péter ismét megtagadta. Végül az emberek azt mondták: "Tudjuk, hogy te is Jézussal voltál, mert mind a ketten galileaiak vagytok."
Péter esküdözött mondva: "Isten engem úgy verjen meg, hogy nem ismerem ezt az embert!" Rögtön ezután a kakas megszólalt, Jézus pedig megfordult és Péterre nézett.
Péter elment és keserves sírásra fakadt. Közben Júdás, az áruló, látta hogy a zsidó vezetők halálra ítélik Jézust. Megtelt keserű önváddal és elment és megölte magát.
Következő nap reggel aztán a zsidó vezetők Pilátus, a római helytartó elé vitték Jézust. Remélték hogy Pilátus vétkesnek nyilvánítja Jézust és halálra ítéli. Pilátus megkérdezte Jézustól: "Te vagy-e a zsidók királya?"
Jézus azt válaszolta: "Te mondtad, de az én királyságom nem földi királyság. Ha ebből a világból való lenne, akkor az én szolgáim harcolnának értem. Én azért jöttem a földre, hogy elmondjam az igazságot Istenről. Mindenki aki szereti az igazságot hallgat reám." Pilátus azt kérdezte: "Mi az igazság?"
Miután Pilátus beszélt Jézussal kiment a sokasághoz és azt mondta: "Ebben az emberben nem találtam semmiféle bűnt." A zsidó vezetők és a tömeg azonban azt kiáltozták: "Feszítsd meg!" Pilátus azt válaszolta: "De nem bűnös." Ők azonban mind hangosabban kiáltoztak. Pilátus harmadjára is azt mondta: "De ő nem bűnös!"
Pilátus elkezdett félni hogy a sokaság lázongani fog, ezért beleegyezett, hogy a katonái keresztre feszítsék Jézust. A római katonák megkorbácsolták Jézust majd egy királyi köntöst és egy töviskoronát tettek rá. Gúnyolták azt mondva: "Íme, itt van a zsidók királya!"